Szeretem a síkságot. Legalábbis ezt a kicsi részt belőle, ami úton hazafelő szemem elé terül. Mert az ég magasnak tűnik, amint beborít mindent, ameddig a szem ellát. Istem fölöttem őrködő kezére emlékeztet...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Isten biztos karjain hordozva
“… Én viszlek, Én hordozlak... ” (És 46:4) Hideg, téli nap van. Az úton csak pár piros, elmosódott fényt látok, ködbe ve...
-
Megint esett az eső. És hamarosan újra esni fog. De ott, a felhők közötti résen át egy sárgás fény-nyaláb a földre ér...
-
Szeretem a síkságot. Legalábbis ezt a kicsi részt belőle, ami úton hazafelő szemem elé terül. Mert az ég magasnak tűn...
-
Ezek is domborítómappával készültek - egy másikkal :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése